A vármegyei főispáni posztot betöltő koronghi Lippich Gusztáv emléktábláját leplezték le a pénteken a szolnoki Damjanich János Múzeum pantheonjában.
Lippich méltó az utódok tiszteletére, hiszen közéleti tevékenysége eredményeként jöhetett létre például a Szolnoki Művésztelep, komoly szerepe volt a megye kőút hálózatának kiépítésébenülésében, de foglalkozott vízszabályozási kérdésekkel is.
Dr. Bagi Gábor történész életút ismertetése megidézte koronghi Lippich Gusztáv alakját, akinek emléktáblája Pogány Gábor Benő Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása.
Korongi Lippich Gusztáv Kálmán Gézát (Csépa, 1848. szeptember 4. – Szolnok, 1916. november 6.) 1899-ben iktatták be főispáni hivatalába. Legnagyobb érdeme az volt, hogy 1902-ben dr. Kohner Adolffal együtt megalapították a Szolnoki Művésztelepet, aminek Lippich 3000 koronányi hozzájárulást szerzett. Nagy lelkesedéssel fordult a művészeti élet felé, és egész vármegyéjét mozgósítani szerette volna. Hangoztatta, hogy Magyarországnak művészekre van szüksége, és különösen a szolnoki festészetet hirdette. Főispánságától a Fejérváry-kormány megalakulása elleni tiltakozásaként vált meg 1905-ben. A Szolnoki Művészeti Egyesület és a Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár elnökeként is működött. Egykori kúriája Szajolban volt, ahol sírja található.
Forrás: Szalay Ferenc Facebook és wikipédia
